Hiszti és dac korszak: hogyan kerül egy gyerek a padlóra három másodperc alatt

A gyerek fekszik a bolt közepén. Nem elesett, így döntött. 

Te ott állsz, és próbálod megmenteni a helyzetet hátha gyorsan sikerül, mert csak pár dologért ugrottál be, és időre mész a másik gyerekért a suliba.. A fejedben gyors leltár:

• aludt?
• evett?
• miért most?

A gyerek sír, hangosan, művészien? vagy szívből? Olyan átéléssel, amit egy színházi akadémia is megirigyelne.

És ekkor felvillan benned a kérdés, ami generációk óta kísérti a szülőket: „Ez most hiszti… vagy elrontottam valamit?”

Nyugalom, nem rontottál el semmit, nem nevelési kudarc, nem személyes támadás. Ez a dac korszak, a gyerek első nagy szabadságharca. Ahol a csatatér néha a konyha, néha a bolt padlója, te pedig – akarva-akaratlan – haditudósítóvá válsz. Ez az írás nem arról szól, hogyan „szoktassuk le” a gyereket a hisztiről, inkább arról, hogy megértsd, mi zajlik benne, ilyenkor, miért teljesen normális mindez, és hogyan lehet ezt az időszakot túlélni, érteni. Humorral, tudatossággal, következetességgel, és egy kis megkönnyebbüléssel.

Mi az a dac korszak valójában?

A dac korszak – gyakran 2–3 éves kor körül – nem viselkedési probléma, hanem fejlődési szükségszerűség. Ez az időszak fejlődési szükségszerűség, a gyermek ekkor jut el oda, hogy önálló személyként kezd működni a világban. Megjelenik a saját akarata, a döntési szándéka, az a belső élmény, hogy „én is számítok”. Ezzel párhuzamosan szembesül egy megrázó felismeréssel, a világ és benne a felnőttek, nem mindig azt akarják, amit ő.  Ez az első alkalom, amikor a gyermek megtapasztalja az ellentmondást önmaga és a külvilág között. Az első nagy egzisztenciális ütközés, akarni valamit, és mégsem megkapni. A dac és a hiszti ebből a feszültségből születik, nem rosszindulatból, hanem abból, hogy a gyermek éppen tanulja, hogyan lehet önállónak lenni a világban.

Ez az első nagy egzisztenciális konfliktus az életben.

A gyerek még:

• nem tudja szabályozni az érzelmeit,
• nem tudja szavakba önteni a belső feszültséget,
• nem képes időben gondolkodni („ma nem, de holnap igen”).

Amit tud, érezni. Nagyon. Egyszerre. Mindent.

Hiszti: érzelmi túlterhelés, nem manipuláció

Fontos kimondani, mert sok félreértés innen indul. A kisgyermekkori hiszti nem tudatos manipuláció! A hiszti, az érzelmi szabályozás éretlenségének tünete, az idegrendszer túlterhelésének jele, a „már nem bírom magamban tartani” állapota. A gyerek ilyenkor nem akar rossz lenni, és biztosan nem akar ártani a szüleinek, akikre feltétel nélküli szeretettel és ragaszkodással tekint. Egyszerűen nem tud másképp reagálni. Ahogy egy felnőtt, migrénnél nem tud koncentrálni, a túlterheltségnél nehezére esik, hogy kedves legyen, úgy a gyerek is ha túl sok inger éri, vagy túl nagy csalódás, keveset aludtt „összeomlik” Csak ő ezt a padlón fekve teszi.

Az idegrendszer szemszögéből: mi zajlik a gyerekben?

A kisgyermek agya fejlődés alatt áll. Különösen az a terület, a prefrontális kéreg, amely az érzelmek szabályozásáért, az impulzuskontrollért és a következmények belátásáért felelős. Ez azt jelenti, hogy, az érzelem gyorsabban érkezik, mint a kontroll, a vágy erősebb, mint a realitás, a frusztráció elárasztja az egész rendszert. Ezért elmondhatjuk, hogy a hiszti tehát nem viselkedési kérdés, hanem neurológiai állapot. A gyerek úgynevezett érzelmi túlsúly üzemmódban van. 

A szülő szerepe a dac korszakban: miért nem a fegyelem a kulcs?

Sok szülő itt bizonytalanodik el, legyek szigorú? Vagy engedjek? Hagyjam sírni, vagy vegyem fel? Kezdjek el, magyarázni neki, vagy legyek határozott és fegyelmezzek? Nehéz a döntés, mert a szülő is egy beszűkült állapotba kerül a stressz vagy váratlan helyzet hatására, ami nem támogatja a jó megoldás azonnali megtalálását. Ez is egy teljesen normális védelmi mechanizmus, ilyenkor kevésbé vagyunk kreatívak, mint általában.  A gyereknek ebben az állapotban, nem tanításra van szüksége, nem magyarázatra, hanem érzelmi biztonságra. A legtöbb, amit a szülő tehet ilyenkor, ha nyugodt marad, mert ennek a hatására a gyerek idegrendszere megnyugszik, ha elveszti a kontrollt, és ezt érzékeli a gyerek még inkább szétesik. Ha nincs lehetőségünk arra, hogy kilépjünk egy ilyen helyzetből és nem tudunk nyugodtak maradni segíthetnek az egyszerű mindfulness technikák, ezek gyors idegrendszeri visszarántások a jelenbe.

Talajérzés – „itt vagyok”

Álljunk meg egy pillanatra, és tudatosítsuk:

• hol érintkezik a talpunk a földdel,
• mennyire nyom a cipő,
• mennyire stabil a testünk.

Nem kell lehunyni a szemet.
Elég belül kimondani:
„Állok. Tart a föld.”

Ez az egyik leggyorsabb módja a feszültség csökkentésének.

Légzés lassítása: nem mélyítés, lassítás

Nem kell „jól lélegezni”. Elég egy kicsit hosszabban kifújni, mint beszívni.

Például:

• belégzés 4 számolásra,
• kilégzés 4 számolásra.

Ez jelzést küld az idegrendszernek:
„Nincs azonnali veszély.”

Egyetlen tárgy megfigyelése

Válasszunk ki egy dolgot a környezetben:

• egy polcot,
• egy lámpát,
• a bevásárlókocsi fogantyúját.

Figyeljük meg:

• színét,
• formáját,
• tapintását.

Ez kizökkenti az agyat a túlterheltségből, és visszahoz a jelen pillanatba.

Belső mondat, idegrendszeri kapaszkodó

Ismételjünk magunkban egy egyszerű mondatot:

• „Most nehéz, de el fog múlni.”
• „Ez nem vészhelyzet.”
• „A gyerek nem ellenem van.”

Nem önámítás. Idegrendszeri újrakeretezés.

Mikro mozgás

Egy apró mozdulat is elég:

• vállak leengedése,
• állkapocs elengedése,
• kezek összeszorítása majd elernyesztése.

Ezek a mozdulatok segítenek levezetni a feszültséget anélkül, hogy a helyzetet el kellene hagyni.

A „mindenki engem néz” jelenség: társas nyomás és szülői szégyen

A hiszti egyik legnehezebb része nem maga a gyerek. Hanem a környezet. A tekintetek. A megjegyzések. A belső kritikus hang: „Más gyereke nem ilyen.”, „Biztos elkényeztettem.”, „Rossz szülő vagyok.”, ami még gyakoribb a másik szülő hibáztatása „Biztos az apja miatt ilyen, mert Ő mindent megenged neki.„ 

Ez gyakran vezet túlzott szigorhoz vagy kapkodó engedékenységhez. Próbáljuk meg elkerülni, tudatosan. Fontos kimondani, hogy a gyerek viselkedése nem a szülő értékítélete. A hiszti nem bizonyíték semmire, ez csak egy fejlődési állomás, és kezeljük a helyén.

Mit NE tegyünk a hiszti közben?

Ne szégyenítsük, fenyegessük, ne tegyünk lekicsinylő megjegyzéseket pl.:  („nincs miért sírni”), és semmi kép ne hagyjuk teljesen magára érzelmileg.  A gyerek idegrendszere még nem képes önmagát szabályozni. Ezért a szülő idegrendszeréhez igazodik. Ha a szülő hangja lassúbb, a mozdulatai kiszámíthatóbbak, a teste kevésbé feszült, a gyerek idegrendszere ezt „leolvassa”, és fokozatosan megnyugszik. Ha viszont a szülő elveszíti a kontrollt, a gyerek ezt veszélyként érzékeli, és még inkább szétesik. Nem azért, mert „rosszabb lesz”, hanem mert azt tapasztalja: nincs stabil kapaszkodó.

Mit tehetünk helyette? – Gyakorlatias, mégis emberi megközelítés

A kulcs keretezett elfogadás, ez azt jelenti, hogy az érzés megengedett, a viselkedésnek vannak határai. 

Például:

„Látom, hogy nagyon mérges vagy.
Nem lehet megütni senkit.
Itt vagyok, segítek megnyugodni.”

És van egy különösen nehéz helyzet, amiről ritkán beszélünk őszintén, amikor ott van egy másik testvér is. Egy testvér, aki, kérdez, beszél, panaszkodik, unatkozik, vagy épp maga is feszültté válik. Ilyenkor a szülő figyelme kétfelé szakad, az idegrendszer terhelése megsokszorozódik, és a nyugalom nemcsak nehéz, hanem szinte lehetetlennek tűnik. Fontos kimondani, ez nem kudarc, normális. Ha nem tudunk kilépni a helyzetből, és nem tudunk teljes nyugalmat tartani, akkor is van mozgásterünk. Ilyenkor segíthetnek egyszerű mindfulness-eszközök, amelyek nem a tökéletes állapotról szólnak, hanem arról, hogy ne essünk teljesen szét.

Technikák kifejezetten testvérhelyzetekre

Hangos keretezés - Rövid, nyugodt mondatok mindkét gyereknek:

„Látom, hogy nehéz.”
„Most a testvérednek van szüksége rám.”
„Te biztonságban vagy, figyelek rád is.”

Ez segít a másik gyereknek is elhelyezni magát a helyzetben, és csökkenti a rivalizálást.

Feladatadás a másik testvérnek - Nem lefoglalás, hanem bevonás:

„Hozol nekem egy zsebkendőt?” „Meg tudod fogni a kosarat?”
Ez strukturálja a helyzetet, és csökkenti a káoszt.

Egyetlen fókuszpont választása - Nem próbálunk mindent egyszerre megoldani.

Belső döntés: most ezt az egy dolgot tartom. Ez megakadályozza az idegrendszeri túlcsordulást.

Utólagos visszakapcsolódás ígérete -Ha nincs azonnali kapacitás:

„Mindjárt rád is figyelek, csak most segítek neki megnyugodni.”
Ez megőrzi a kapcsolatot, még akkor is, ha a figyelem pillanatnyilag máshol van.

Humor a túlélés egyik legfontosabb eszköze

A dac korszak sokszor abszurd. És ha ezt időnként képesek vagyunk kívülről látni, az ment. Mert igen, lesz, hogy zokni nélkül nem lehet élni, és lesz, hogy zokniban sem, lesz, hogy a világ egy kifli csücsök miatt omlik össze, vagy egy össze dőlt építőkocka torony miatt. A humor nem bagatellizálás. Hanem feszültségoldás.

Mikor kérjünk segítséget?

Ha a hisztik extrém gyakoriak, a szülő kimerült, a kapcsolat állandó harctérré válik, vagy azt tapasztaljuk, hogy a gyerek extrém hosszú időre bele ragad egy-egy sírásba. És naponta többször is 15-20 perces vagy hosszabb időre kiborul. További jelek, amelyek szakember vizsgálatot indokolhatnak, a gyermek nem fejlődik nyelvileg az életkorának megfelelően, és emiatt frusztrációt nem tud szavakkal kifejezni. Vagy a „hisztik” mellett ismétlődő, sztereotip viselkedés, szenzoros érzékenység, társas interakciók kerülése is megjelenik. Ha kiborulások szinte minden helyzetben jelen vannak, akár kiváltó inger nélkül is. Ezek a mintázatok nem feltétlenül jelentenek automatikusan komoly bajt, de további vizsgálatot indokolnak, mert például kommunikációs nehézség vagy más fejlődési eltérés is állhat a háttérben.

Amit a dac korszak végén a gyerek magával visz

Azt az élményt, hogy az érzelmei elférnek, hogy van, aki kibírja őt, hogy a kapcsolat erősebb, mint az indulat. Ez az alapja, az önszabályozásnak, az önbizalomnak, a későbbi kapcsolatoknak. Kitartást, türelmet hozzá mindenkinek. 

Gyulai Szilvia

Család Mentor, egy anya, aki már háromszor túl van ezen. Tapasztalati tanácsadóként a www.csaladmentorkozpont.hu oldalon találkozhat azzal, hogyan segítem át a családokat nehéz helyzeteken.